Letűnt országok mezsgyéjén járok, szememen csak a por és a füst tükröződik, romok közt járva, nehéz az élet felelevenítése, de csak kevesen veszik észre a hamu alatt található élet növekedését. Pedig az élet csak körbe-körbe jár, és nem gondolkodik, nincs neki szerelme, vagy féltett gyermeke. Csak a küzdelmet értékeli, s csak azt kíméli, ki foggal-körömmel harcol kegyeiért. Nincs élet halál nélkül, így elkerülhetetlen, hogy eleméssz egy másik életet. Sírhatsz, toporzékolhatsz, de az igazság nem változik, egyet tehetsz: értékeled az életet és azok életét, kik lehetővé tették, hogy élsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése