A témát feladta: Edina
A téma: seprű
A kihívásra válaszol: Alizée
- Hát ezt nem hiszem el! Ilyenkor kell neked makacskodnod? – kiáltott mérgesen seprűjére Hortenzia. Ha annak lettek volna izmai és csigolyái, biztosan behúzza nyakát, ehelyett azonban annyit tehetett, hogy halkan válaszolt.
- Sajnálom, én igazán nem tehetek róla…
- Még hogy nem tehetsz róla! – A boszorkány mérgesen jár fel-alá, nyomott hagyva maga után a poros padlón. Mi tegyen? Hiszen perceken belül kezdődik a boszorkányok éves találkozója, óriási szégyen lenne elkésni, nem beszélve arról, ha meg sem jelenik.
- Öreg barátom, ne hagyhatsz engem cserben épp most – könyörgött.
- Nem lehet, általános seprű sztrájkot rendeltek el, én ma nem dolgozhatok – válaszolt határozottan.
- Ha nem viszel el azonnal, megátkozlak! – fenyegetőzik varázspálcájával őrülten hadonászva Hortenzia.
- Egy megátkozott seprű nem oldja meg a problémádat, semmivel sem leszel előrébb. Azonban – gondolkozik el a seprű – meggondolhatom a dolgot. Biztosan meg tudunk egyezni.
- Mondd már el, hogy mit akarsz! – sürgeti a boszorkány.
- Béremelést és egy nap szabadságot.
- Megőrültél?
- Hogy én? Mégis kinek kell évek óta, napi huszonnégy órában cipelnie azt a nehéz fenekedet? Nekem! Kinek kellett a nyáron Ugandába repítenie téged? Nekem! És ez megy évek óta. Kihasználod a jó indulatomat és barátságunkra hivatkozva évek óta nem emeltél béremen, pedig elég magas az infláció – érvelt felháborodottan az öreg seprű.
- Ugyan már, nem olyan vészes és a kezdő fizetésed amúgy is magas volt a többi seprűéhez képest – vágja rá Hortenzia.
- Ezt nem tagadhatom. Ha béremelésben nem egyezhetünk meg, van egy másik ajánlatom.
- Hallgatlak.
- Ingyenes karbantartás. Az évek során elkopott már a nyelem, a szálaim hullnak és töredezettek.
- Én gyönyörűnek talállak, úgy ahogy vagy
- Ez azért van, mert százhetven éved ellenére, még mindig nem vagy hajlandó szemüveget viselni.
- Csak százhatvankilenc vagyok – válaszol felháborodottan a boszorkány – ennyi idősen igazán nincs szükségem ilyen segédeszközökre. Egészséges és fitt vagyok.
- Ha olyan fitt vagy, gyalog is biztosan odaérsz a boszorkányok éves találkozójára.
- Rendben van, havi egy karbantartás…
- És egy szabadnap – vág közbe a seprű.
- Túlzásokba azért ne essünk. Tudod te, mennyibe kerül a polírozásod és szálaid rendbetétele? Nem bérelhetek másik seprűt, mert neked éppen nincsen kedved a dolgodat végezni. Szükségem van rád.
- Nekem pedig pihenésre van szükségem, nem vagyok már mai gyerek.
A boszorkány idegesen pillantott az évek óta nem működő faliórára. Ha ez így megy tovább, sosem ér oda a találkozóra. Ezt nem teheti meg, minden divatos boszorkánynak ott a helye, Merlin is biztosan ott lesz, Hortenzia egy barátnője, pedig megígérte, hogy bemutatja neki. A mandragóra gyökerit! Nem, ezt nem hagyhatja ki.
- Rendben van, legyen egy nap szabadság és havi egy ápolás – sóhajtott beletörődően.
- Na pattanj fel, te vén szatyor – kiáltott elégedetten a seprű, amit meg is bánt, amint Hortenzia hátsója öreg nyelére nehezedett. Halk reccsenéssel felemelkedett, majd nyögött egyet és elindult.
- Mégis csak megérdemelném azt a béremelést is.
A téma: seprű
A kihívásra válaszol: Alizée
- Hát ezt nem hiszem el! Ilyenkor kell neked makacskodnod? – kiáltott mérgesen seprűjére Hortenzia. Ha annak lettek volna izmai és csigolyái, biztosan behúzza nyakát, ehelyett azonban annyit tehetett, hogy halkan válaszolt.
- Sajnálom, én igazán nem tehetek róla…
- Még hogy nem tehetsz róla! – A boszorkány mérgesen jár fel-alá, nyomott hagyva maga után a poros padlón. Mi tegyen? Hiszen perceken belül kezdődik a boszorkányok éves találkozója, óriási szégyen lenne elkésni, nem beszélve arról, ha meg sem jelenik.
- Öreg barátom, ne hagyhatsz engem cserben épp most – könyörgött.
- Nem lehet, általános seprű sztrájkot rendeltek el, én ma nem dolgozhatok – válaszolt határozottan.
- Ha nem viszel el azonnal, megátkozlak! – fenyegetőzik varázspálcájával őrülten hadonászva Hortenzia.
- Egy megátkozott seprű nem oldja meg a problémádat, semmivel sem leszel előrébb. Azonban – gondolkozik el a seprű – meggondolhatom a dolgot. Biztosan meg tudunk egyezni.
- Mondd már el, hogy mit akarsz! – sürgeti a boszorkány.
- Béremelést és egy nap szabadságot.
- Megőrültél?
- Hogy én? Mégis kinek kell évek óta, napi huszonnégy órában cipelnie azt a nehéz fenekedet? Nekem! Kinek kellett a nyáron Ugandába repítenie téged? Nekem! És ez megy évek óta. Kihasználod a jó indulatomat és barátságunkra hivatkozva évek óta nem emeltél béremen, pedig elég magas az infláció – érvelt felháborodottan az öreg seprű.
- Ugyan már, nem olyan vészes és a kezdő fizetésed amúgy is magas volt a többi seprűéhez képest – vágja rá Hortenzia.
- Ezt nem tagadhatom. Ha béremelésben nem egyezhetünk meg, van egy másik ajánlatom.
- Hallgatlak.
- Ingyenes karbantartás. Az évek során elkopott már a nyelem, a szálaim hullnak és töredezettek.
- Én gyönyörűnek talállak, úgy ahogy vagy
- Ez azért van, mert százhetven éved ellenére, még mindig nem vagy hajlandó szemüveget viselni.
- Csak százhatvankilenc vagyok – válaszol felháborodottan a boszorkány – ennyi idősen igazán nincs szükségem ilyen segédeszközökre. Egészséges és fitt vagyok.
- Ha olyan fitt vagy, gyalog is biztosan odaérsz a boszorkányok éves találkozójára.
- Rendben van, havi egy karbantartás…
- És egy szabadnap – vág közbe a seprű.
- Túlzásokba azért ne essünk. Tudod te, mennyibe kerül a polírozásod és szálaid rendbetétele? Nem bérelhetek másik seprűt, mert neked éppen nincsen kedved a dolgodat végezni. Szükségem van rád.
- Nekem pedig pihenésre van szükségem, nem vagyok már mai gyerek.
A boszorkány idegesen pillantott az évek óta nem működő faliórára. Ha ez így megy tovább, sosem ér oda a találkozóra. Ezt nem teheti meg, minden divatos boszorkánynak ott a helye, Merlin is biztosan ott lesz, Hortenzia egy barátnője, pedig megígérte, hogy bemutatja neki. A mandragóra gyökerit! Nem, ezt nem hagyhatja ki.
- Rendben van, legyen egy nap szabadság és havi egy ápolás – sóhajtott beletörődően.
- Na pattanj fel, te vén szatyor – kiáltott elégedetten a seprű, amit meg is bánt, amint Hortenzia hátsója öreg nyelére nehezedett. Halk reccsenéssel felemelkedett, majd nyögött egyet és elindult.
- Mégis csak megérdemelném azt a béremelést is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése