2015. április 28., kedd

22. Könyvfesztivál első nap

A hétvégémet (péntek reggeltől vasárnap délutánig) a könyvfesztiválon töltöttem, és nagyon élveztem. Ez volt az első alkalom, hogy részt tudtam venni ezen az eseménye, eddig mindig volt valami dolgom: suli, egyetem, utazás... Nem bántam meg azonban, hogy idén végre időt szakíthattam rá, minden percét élveztem, még a nehéz, könyvekkel tele pakolt táskák haza cipelését is.

Itt egy rövid élménybeszámoló.




1. nap (számomra ez a péntek volt)

Az első előadás, amit mindenképpen meg akartam hallgatni fél tizenegykor kezdődött, ami azt jelentette, hogy hétkor kellett kelnem, hogy beérjek. Természetesen nincs nehezebb, mint elindulni, de ez alkalommal nem okozott még ez sem gondot, annyira izgatott voltam, hogy végre ott leszek a könyvfesztiválon.
Testvéremmel indultam el, mert neki is Pesten akadt dolga aznap, majd a pályaudvaron elköszöntünk egymástól, én pedig a Széll Kálmán tér állomásig magamban dúdolgatva metróztam el (az emberek biztosan furcsállották, de nem tudom biztosan, mert nem figyeltem oda). A régi Moszkva teret annyira feldúlták, hogy egy pillanatra azt sem tudtam, merre menjek. Természetesen rossz irányba indultam el, de végül kikecmeregtem a hatalmas földhalmok közül és sikeresen oda találtam a Millenáris parkba.

Körülbelül tízre értem oda, így bőven volt időm megvenni a jegyet és körülnézni kicsit a D épületben, ahova tudtam, hogy nem nagyon fogok vissza jönni (a gyerekkönyvek részlege volt).
Fél tizenegyre átmentem a B épület Supka Géza termébe, ahol időben megkezdődött a "könyvtári digitalizálás és jogkezelés" című előadás.

Engem mindig is érdekelt, hogy miért nincsenek a könyvtárban az ott fellelhető könyveknek digitális változata is, hiszen megkönnyítené az életünket, ha otthonról is elolvashatnánk azt, amire szükségünk van. Természetesen semmi nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Nem tudtam például, hogy a könyvtári könyvek után is jár a szerzőknek juttatás, sem pedig azt, hogy engedélyt kell kérni tőlük és a kiadótól azért, hogy kölcsönözhetővé tegyenek egy könyvet. Ha belegondolunk, akkor persze logikus, hiszen aki kikölcsönzi, nem fogja megvenni, ami bevételkiesést jelent számukra. Aztán persze ott vannak az "árva művek", amiknek ismeretlen a szerzőjük, mégis meg kell próbálni őket felkutatni. Szóval minden bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik.
Nagyon tetszett az előadás, sokat tanultam belőle és most már értem, hogy milyen nehéz a könyvtárak dolga, főleg a megfelelő anyagi források nélkül.

Dél körül csatlakozott hozzám legjobb barátnőm, együtt bolyongtunk a B épület különböző standjai között, próbálva ellenállni a kísértésnek és nem megvenni minden egyes olyan könyvet, ami megtetszik. Természetesen listával indultam el, és megesküdtem, hogy szigorúan csak olyat veszek meg, ami azon szerepel, ehhez képest... Képzelitek.
Meghallgattuk volna Andrei Dósa versfelolvasását, technikai problémák miatt azonban inkább kerekasztal beszélgetés lett az eseményből (román verseinek fordításai nem készültek el időben). Ennek ellenére érdekesnek találtam, hiszen románul író erdélyi magyar költőről van szó.
Elsiettünk a Dosztojevszkij Bűn és Bűnhődés újrafordításáról szóló beszélgetésre, ami akkor kezdődött, amikor Dósa végzett, szerencsére Soproni András is késett, így nem maradtunk le semmiről. Azért akartam elmenni erre, mert több dologra is kíváncsi voltam:
Soproni András, műfordító
1. Miért gondolják, hogy újra kell fordítani egy regényt.
2. Honnan veszi valaki a bátorságot arra, hogy egy klasszikus újrafordítására vállalkozzon.
3. Milyen nehézségekkel találta szembe magát, és hogyan oldotta meg.
Semmilyen előítéletet ne lássatok a kérdések mögött, én személy szerint úgy gondolom, hogy néha igen is szükség van arra, hogy 50 éve lefordított regényeket valaki kipofozzon. Ezt a kedves Soproni úr is alátámasztotta. Ő maga azért vállalkozott rá, mert hibákat észlelt a korábbi fordításra, de azért érezte, hogy egy ilyen klasszikus lefordítása komoly kihívást jelent majd. A könyv még nem jelent meg, még javítanak rajta, mert több hiba is maradt benne. Én kíváncsian várom ezt az új verziót is, szívesen elolvasom majd.












Az előadás után megvettem a korábban kinézett könyveket. Nagyon izgatott voltam, de mindig az vagyok, ha könyvet vásárolhatok. a választásom a következő kötetekre esett:

Rachel Hartman: Seraphina
Rainbow Rowell: Eleanor és Park
Kody Keplinger: The DUFF - A pótkerék
Milan Kundera: A jelentéktelenség ünnepe
Egressy Zoltán: lila csík, fehér csík

Majd elbúcsúztam Edinától és elmentem a Modiano estre, ahol kaptam egy ingyen példányt az Nóbel-díjas író Augusztusi vasárnapok című könyvéből, amiért az első között regisztráltam az eseményre a Molyon.
Különösen érdekes volt Takács M. József, a Hogy el ne tévedj... című könyv fordítójának véleményét hallgatni, illetve külön öröm volt Fáber András tanár urat munka közben látni (ő tolmácsolt Hervé Ferrage-nak, a Francia Intézet igazgatójának).

A Könyvfesztivál minden napján videófelvételt készített a prae.hu. Íme a mai napról szóló videója




A mai nap szerzeményei tehát:

 6 könyv
 5 könyvjelző
 Egy Libris könyvjelző és ceruza
 Egy Poirot bajusz

















Egy bookline-os táska





























Négy kitűző




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése